A lovaglás alapjai      

A lovak varázslatos élőlények. Sok mindent megtudhatsz róluk könyvekből és az internetről. Lovagolni azonban egyetlen könyvből vagy honlapról sem lehet megtanulni. Egy jó oktató segítsége nélkülözhetetlen.

Alapfogalmak:

segítségek: A segítségek olyan jelek, amelyeket a lovas ad a lónak az ülésével, a csizmával, a derekával és a szárral, hogy a ló tudtára adja, mit szeretne. A hangsegítségek mellett, amelyek egyre inkább elvesztik jelentőségüket a tanulás előrehaladtával, a lovas egyéb segítségeket is használ, a szárak, a lábak és a testsúlyáthelyezés révén.

mozgás: A lovak egyik fontos jellemzője a mozgás. Fontos, hogy hogyan emelik a lábukat lépés, ügetés és vágta közben, hogyan egyensúlyozzák magukat a mozgások során. A mozgások jármódonként változhatnak.

ütem: Az ütem a patadobbanások számát adja meg egy-egy jármódban. A lépés négyütemű jármód, mert minden patadobbanást egyesével hallunk. Az ügetés kétütemű, az átlós lábak egyszerre fognak talajt. A vágta háromütemű.

lovaglás bal kézen: Ez azt jelenti, hogy a bal kezünk esik a kör közepe felé.

lovaglás jobb kézen: Ha jobb kézen lovagolunk, akkor a jobb kezünk esik a kör közepe felé.

kézváltás: Kézváltásnak hívjuk, amikor a lovas egyik kézről való lovaglásról átvált a másik kézre.

megállás: Megálláskor a testsúly használata nagyon fontos. A testsúly hátrahelyezése egyenes háttal jelzi a lónak, lassítani kell. Ezt finom szársegítség követi a szár megtartásával. Amikor a ló megáll, nyugodtan, egyensúlyban kell állnia a négy lábán.

patanyomok a tanpályán: Azt a patanyomvonalat, mely a kerítés vagy fal mellett halad a pályán külső patanyomnak nevezzük. Körülbelül 1,5 méterre a pálya szélétől halad egy második nyomvonal, ez a belső patanyom.