D�jlovagl�s      

A d�jlovagl�sa lovassportok egyik legfontosabb �ga. �ltal�nos alapelvei az �kori g�r�g kult�r�ig ny�lnak vissza, a modern d�jlovagl�s gy�kerei a renesz�nszban keresend�k. 1532-ben Frederico Grisone alap�tott egy lovas akad�mi�t, ahol lovakat iskol�ztak, hogy �sszetett �s l�tv�nyos mozdulatokat tanuljanak. A sport hihetetlen�l n�pszer� lett a nemess�g k�reiben eg�sz Eur�p�ban, �s ebb�l a cirkusszer� iskol�b�l alakult ki a mai d�jlovagl� sport�g. A d�jlovagl�s 1912-ben szerepelt el�sz�r olimpiai sport�gk�nt.

A lovas feladata, hogy a lovat a lehet� legfinomabb mozg�sra tan�tsa. A lovasiskola a term�szetes mozdulatok �s jellemz�k hat�rait feszegeti. Az a l�, amelyik j�l mozog, olyan t�k�letes egyens�lyban van, hogy szinte lebeg, s mindezt k�nnyed, laza l�bakkal teszi. Azt a benyom�st kelti, hogy a l� mindent mag�t�l, a saj�t akarat�b�l csin�l. Ezt csak �gy lehet el�rni, hogy a l�, azonnal reag�l minden seg�ts�gre, amit a lovast�l kap. Azoknak, akik d�jlovagl�sra adj�k a fej�ket, nemcsak elhat�roz�s kell, hogy megfelel� m�don lovagolj�k, s tan�ts�k lovukat, hanem elsz�nts�g �s fegyelem is, hogy k�szek legyenek saj�t lovastud�sukat is magas szintre fejleszteni. A d�jlovagl� alap �s magasiskolai gyakorlatokr�l, valamint a versenyekr�l a "D�jlovagl�s" men�ben olvashatsz.